Anya szeme fénye
Tükröm, tükröm, mondd meg nekem,
Mit látsz, amikor nézel engem?
Látod-e a tekintetem,
Mely megmutatja, ki lakik bennem?
Tudtad-e, hogy ez is egy tükör,
Mely oly fényesen tündököl,
Mint a száz ágra sütő nap,
Melyet egy felhő sem takarhat?
Ha néha-néha be is borul,
Akkor egy-egy könnycsepp kicsordul,
Mely, mint nyáridőn a zivatar,
Gyorsan jön, de maradni nem akar.
És ha hátralépek, a tükörben én még mást is látok,
Egy csodálatos, szép világot,
Amelyben egy olyan ember is él,
Akinek a szemében én vagyok a fény.
Budapest, 2015. július 31.
Írta: Tabáni Erzsébet