Ha anya felemel,
Kedvesen átölel,
Nyakába kapaszkodom,
Fülébe azt suttogom:
Szeretlek!
Meghallja, megérti,
Vagy inkább megérzi,
Pedig csak egy egyszerű szó,
Ő mégis válaszol:
Én is, nagyon!
Budapest, 2015. június 22.
Írta: Tabáni Erzsébet
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
