Neked nyílok
Anyukám, anyukám,
Csoda nap van ma!
Reggelre orgonavirág
Nyílt a hajamban!
Megnéztem a tükörben
Jobbról és balról,
De sehogy sem tudtam
Kiszedni a hajamból.
Fehér és lila színben
Pompázik rajtam,
Olyan, mint egy virágos rét
A szénakazalban.
De rájöttem lassan,
Miért történt ez velem.
A virágot, édesanyám,
Neked növesztettem.
Egész este gondolkodtam,
Mit adhatnék neked,
Hogy tiéd legyen anyák napján,
Amit a legjobban szeretsz.
Most itt állok előtted
Orgonabokor hajjal,
És szeretném, ha szednél belőle
Magadnak egy csokorral.
Tudom, hogy a virágokat szereted,
De ezt még jobban fogod,
Hiszen ebben a virágban
Én is benne vagyok.
A szirmok színes ruháikban
Neked nyiladoznak,
Táncukat a szél fújja,
Hogy érezd illatukat.
És minden sziromban, minden illatban
Én is ott vagyok,
Hogy boldoggá tegyelek
Ezen a szép vasárnapon.
A mosoly az arcodon
Nagy kincs nekem.
Megígérem, virágzom majd,
Amíg csak tehetem.
Budapest, 2016. május 1.
Írta és rajzolta: Tabáni Erzsébet